Talán nem a legszerencsésebb nyáron, kánikulában kekszet sütni, de amikor a kezembe adták ezt a receptet- amit egyébként egy kedves ismerősömtől kaptam (köszönet érte)- nosztalgikus érzés kerített hatalmába. Ugyanis, évekkel ezelőtt néhány hónapot Angliában töltöttem és ha felfedező útra indultam, hogy megnézzem a vidék, a város nevezetességeit, a hátizsákomba a szendvics és az ásványvíz mellé mindig ilyen csokis keksz került.
Angliában a legtöbb angol életében az ötórai tea, -amihez néhány darab omlós kekszet fogyasztanak- fontos szerepet tölt be. Ehhez a tradícióhoz (meg még sok másikhoz) nagyon ragaszkodnak és a boltok polcain számtalan finomabbnál-finomabb keksz sorakozik.
Ennek a keksznek a tésztája lehetőséget ad a kreativitásra, hiszen a csoki sok más finomsággal helyettesíthető: pl. aszalt gyümölcsök; szilva, barack, áfonya, gyömbér…
Természetesen, miután a blogom neve Csokoládé kreatívan, én a csokis változatot készítettem el…
Mostantól a blog oldalsávján látható Gasztró blogok ikonra kattintva tapasztalhatjátok, hogy a Csokoládé kreatívan is jelen van sok-sok más kiváló blog között ezen a gyűjtőblogon. Közülük sokat én is olvasok. Nagyon jó recepteket találok ott, amelyek inspirálnak.
Remélem, a Csokoládé kreatívan is jó szolgálatot tesz majd másoknak!
Hozzávalók:
- 30 dkg búzaliszt (de lehet: 15 dkg fehér tönköly búza liszt + 15 dkg rizsliszt, így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják)
- 20 dkg tea vaj
- 15 dkg porcukor
- 1 cs. vaníliás cukor
- 1 cs. sütőpor
- 1 csipet só
- 2 egész tojás
- 2 marék dió (vagy mogyoró) most nálam török mogyoró
- 20 dkg 60-70 %-os étcsokoládé
- A sütőt előmelegítem 170 fok-ra
- A mogyorót serpenyőben kissé megpirítom, majd aprítógépben közepesen durvára aprítom.
- A csokit apró darabokra töröm. ( Még egy pillanatra aprítógéppel is aprítottam, mert nem találtam így elég aprónak a csokit, de valóban csak egy pillanatra.)
- A lisztet a sütőporral a sóval összekeverem és a hideg vajat beledarabolom,összedolgozom.
- Bele keverem a cukrot, a vaníliás cukrot és a mogyorót.
- Most teszem bele a tojást, mert nagyon meglágyítja a tésztát és nehéz vele dolgozni, ha előbb kerül bele.
- Végül a darabolt csokit tesszük bele, kicsit még átforgatjuk. Miután lágy, nehezen formázható tésztát kapunk, ezért 1-2 órára hűtőbe tesszük.
- A tepsit sütőpapírral kibéleljük.
- A hűtés után a tészta szilárdabb, formázhatóbb. Így egy fagyi kanál segítségével a két vizes tenyerünk között gombócokat formázunk, kicsit meglapítjuk és egymástól két gombócnyi távolságra a tepsibe helyezzük.
- Előmelegített sütőben 170 fok-on 15 percig sütjük.
- Ha a sütőből kivesszük, a kekszek még lágyak, de így éppen jó lesz ha kihűl.
- Kicsit hagyjuk a tepsiben hűlni, mert könnyen eltörhetnek ha melegen akarjuk kiszedni őket.
- Ha kiszedtük hagyjuk teljesen kihűlni, tegyük dobozba, napokig eláll, nem érhet meglepetés bennünket ha váratlan vendég jön. Tea, kávé, finom limonádé mellé kínálhatjuk.
Alig várom, hogy hírt adj arról, hogy sikerült!!!
Köszönöm, én is a kisebbel szoktam.. a receptet ki fogom próbálni, imádom az ilyen kekszeket! 🙂
Sajnos nem számoltam meg amikor kész lett, de kb. 24-25 db tenyérnyi nagyságú keksz lett ebből az adagból. Az ismerősöm akitől a receptet kaptam mondta, hogy ő dupla adagot szokott készíteni. Egyébként egy- két keksznél többet nem tudtam megenni, mert olyan tartalmas:) Még egy, amit tudnék tanácsolni, hogy a kisebb méretű fagyi kanállal érdemes kanalazni egy- egy kekszhez, mert a nagyobbal nekem túl nagy kekszek lettek.
Mennyi keksz lesz ebből a mennyiségből?